Az idelátogatókat gyönyörű környezet, megbontatlan természeti harmónia, és kedves vendéglátók fogadják. Gávavencsellőn azok is találnak programot maguknak, akik csendre, nyugalomra vágynak. A vízpartok környéke számukra valóságos felüdülést jelent.
Említést érdemel a község határában lévő Tisza-szakasz és ártér, mely természetvédelmi terület. A folyóvölgyek, mint ökológiai folyosók és természetvédelmi törzsterületek kiemelt helyen szerepelnek a nemzetközi természetvédelmi programokban, például a Pán-Európai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiában (PEBLDS, 1996), a Természetvédelmi Világszövetség "River Corridors" programjában (IUCN, 1995). Magyarországon a területfejlesztés területén is kiemelkedő szerepe van a Tisza Programnak (Gallé és mts, 1995a). A Gávavencsellő-Tiszabercel-Tiszatelekig húzódó vaskos töltések határolta hullámtér egy ritka, kiveszőfélben lévő madárfajnak, a nagy fülemülének egyik utolsó menedéke. Ezért is értékes ez az ártéri terület, melynek természetvédelmi feladatait a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatója látja el.

Gávavencsellő külterülete vadakban is bővelkedik, így a vadászatot kedvelők rendszeresen felkeresik. A Tisza és környéke kedvelt horgászparadicsom. A Kacsatónak nevezett holtág töltésen könnyen megközelíthető, s távoli helyekről is vonzza ide a szenvedélyes horgászokat. A terület kezelője a Tiszaparti Horgászegyesület, mely évente 5 alkalommal végez itt haltelepítést átlagban 20 q mennyiségben. A tó halállománya gazdag, nemeshaltól, ragadozóhalig horgászható: főképpen ponty, amúr, csuka, keszegfélék, kárász, vörösszárnyú keszeg, dévér, harcsa és balin. A Kacsatóra napijegyek is válthatók az Egyesület gazdasági vezetőjénél.

Fontosabb látnivalók Gávavencsellőn:

- HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYT

A kiállítás az 1848-as események, és Rakovszky Sámuel életútjának bemutatása mellett Gávavencsellő történelmét, hagyományait, régi eszközeit is reprezentálja. (A kiállításnak a Rakovszky Sámuel Általános és Művészeti Iskola ad otthont - Petőfi út 1.)

- RAKOVSZKY SÁMUEL HONVÉDEZREDES SÍRJA

Ma is történelmi emlékhelyként tarják számon, s gyakran látogatják idegenek is Rakovszky Sámuel gávai születésű 1848-as honvédezredes sírhelyét a gávai részen fekvő temető régi parcellájában. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság az 5/2007. számú határozatával a nagyrákói, kelemenfalvi és nagyselmeci honvéd ezredes síremlékét a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

- SOLDOS BORBÁLA SÍREMLÉKE

A gávai temetőben egy régi sírkő alatt a fiatalon elhunyt Soldos Borbála, Tompa Mihály feleségének, Soldos Emíliának unokahúga nyugszik. A sírkőre Tompa Mihály versét vésték, mely sírvers kizárólag Soldos Borbála személyéhez szól.

- BESSENYEI ANNA EMLÉKTÁBLÁJA

Bessenyei László és Dombrády Anna leánya is itt élt Gáván, s mint verselő tette emlékezetessé nevét. Gávai versek című kiadványa ma is megtalálható a sárospataki könyvtárban. Ez a Bessenyei Anna volt gondviselője éveken át apja írótestvérének, Bessenyei György testőrnek is, mivel ő nem ment férjhez, hanem mint istenfélő leány élt együtt György bátyjával Feketetóton (a mai Bakonszegen), itt érte a halál 1859-ben.
A gávai költőnő irodalmi és szellemi hagyatékának jelentőségére emléktábla hívja fel a figyelmet a gávai református parókia falán.

- HŐSI EMLÉKMŰVEK

A Nagyközség lakossága méltóképpen tiszteleg hősi halottai: a világháborúban elhunytak, s a "málenkij robotra" elhurcoltak emlékének. Emlékművek emlékeztetnek arra, hogy ennek soha többé nem szabad megismétlődnie.

- GÁVAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A gávai hívek egyházközségük teljességét élték meg, amikor 1898-ban Samassa bíboros költségén megépült a mai templom, melyet Munkás Szent József tiszteletére áldottak meg.

A templom, - Szent Józsefet a gyermek Jézussal ábrázoló - főoltárképét Sajósy Alajos festőművész készítette. Ma a kép, a templom főbejáratánál van elhelyezve. A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok ezen templom tornyát sem kímélték, 1944. november 1-én robbantották fel. A detonáció következtében a templom karzatán lévő orogna, teljesen megsemmisült. Az újjáépítés 1949-ben történt meg, Bartha József plébános munkásságával.

A templomot 1971-ben renoválták utóljára, valamint ebben az évben alakították ki az új liturgikus teret teret is, Kertész Imre plébános idejében.

Az Egyházközség Képviselő- testülete 2008-ban pályázott újra a templom külső felújítására, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. 2010-ben kezdődött el a templom külső felújítása az elnyert pályázati forrásból. Azonban a hívek jó gazda módjára, anyagi javaikkal jól bántak, így további támogatók segítségével a belső megújulás is megtörtént.

- SVÁB KÁPOLNA

A vencsellői településrészen, a Kápolna utcán álló kis kápolna a 18. században Vencsellőre telepített svábok filléreiből épült 1832-ben. Ennek eredete, hogy a hívek az 1831-es kolerajárvány után Szent Flórián és Szent Sebestyén tiszteletére szobrot állítottak. Majd e fölé a szobor fölé a grófi család kis kápolnát építtetett. Az oltárkép Szent Sebestyén vértanút ábrázolja nyíllal átlőtt sebeivel, előtte Szent Vendel a pásztorok védőszentje térdel. A házak kötött szerényen meghúzódó kis kegyhelyet a vencsellői svábok utódai ma is gyakran keresik fel imáikkal és az emlékezés virágaival. A gávavencsellői Német Kisebbségi- és Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzatának közös szervezésében 2011-ben rendzeték meg először a "Sváb-forgatag" elnevezésű fesztivált. Erre a jeles alkalomra a kápolnát mind kivűlről, mind belülről teljes felújították.